Szeptember1-jén a komárom megyei Bajót és Lábatlanhatárában két kocsivalhaladó fiatal hölgy az út szélén fekvő állatra lett figyelmes.Messziről rókának tűnt  a fekvő test,közelebb érve azonban kiderült,hogy egy kistestű,rozsdabarna kutya hever az út széli porban.Nem mozdult.Kiszálltak a kocsiból,és odamentek hozzá.Furcsa szag terjengett a legyekkel borított,csatakos állat körül.Megdöbbenve látták,hogy a kutya egész alsó testrésze égett,és a rettenetes szag az égés bűze volt.A combok belső részén,a hasán,a mellkasán is megégett a kutya,sőt az orra és a szemekörül is,valószínűleg,mikor fájdalmában az égő hasához kapott.

Van tehát egy kutya,aki úgy égett meg,hogy tappancsai épek(tehát nem tűzből,tűzön át menekült),a farka ép(talán épp annál fogva tarthatta kínzója),a háta sem égett meg(gyufa,öngyújtó lángját nem lehet lefelé fordítani).Még leírni is borzalmas akövetkeztetést:valószínüleg felgyújtották.

Megtalálói állatkilinikáravitték a súlyos állapotban lévőkutyát,és napota látogatták.Rőzi lett a védencük neve,mert oly rókásan és őzikésen néz ki.Sokktalanítás után az égett felületeket eleinte speciális habbal kezelték,és erős antibiotikunot adtak neki,de ugyanilyen fontos volt a folyamatos fájdalomcsillapítás.Még így is olyan nagy fájdalmai voltak,hogy napokig nem tudott lefeküdni,csak kimerültségében dőlt el néha.

Rőzit ma még naponta kell fürdetni gyógysamponnal,hogy az elhalt bőrrészek leváljanak,de meg fog gyógyulni.Megmentőjénél végleges otthonra talált,érte már nem kell aggódnunk.